Korai k�korszak

Willendorfi V�nusz

Az emberis�g hossz� fejl�d�st�rt�net�ben a m�v�szet viszonylag fiatal jelens�g. Az ember �ltal k�sz�tett els� szersz�mok mintegy 600 000 �vvel ezel�tt keletkeztek, az eddigi ismert legkor�bbi m�v�szeti alkot�sok pedig kb. 30 000 �ve, az �sk�kor (paleolitikum) v�ge fel�, az utols� j�gkorszakban keletkeztek.

Az �sk�kori m�v�sz, aki gy�jt�get�ssel �s vad�szattal teremtette el� t�pl�l�k�t, az�rt k�sz�tett szobrokat, rajzolt �s festett, hogy a m�gikus cselekm�nyekkel, a zen�vel �s t�nccal egy�tt a maga jav�ra ford�tsa a term�szeti jelens�geket. A 15 000-10 000 �vvel ezel�tti korszakb�l sz�p sz�mban maradtak fenn agyagb�l, puh�bb k�b�l, mammutagyarb�l k�sz�lt szobrok, domborm�ves, v�sett t�bl�k, barlangrajzok, �s -festm�nyek.

Szobrok

A szobrok �ltal�ban n�i figur�k, a term�kenys�gre utal� testr�szek nagyobbak, a fej �s a v�gtagok pedig kisebbek. Ezek az istenanya-szobrocsk�k sok nemzed�k m�v�szet�ben hossz� ideig jelen voltak. Nagyon kis m�ret�ek, kb. 10 cm magasak. A legt�bbet az Atlanti-�ce�n k�rny�k�n tal�lt�k, de eg�szen Ukrajn�ig fellelhet�k. Legismertebb az Ausztri�ban tal�lt Willendorfi V�nusz �s a Magyarorsz�gon el�ker�lt K�k�nydombi V�nusz. Ezek a szobrok b�lv�nyok voltak, a n�t nagy tisztelet �vezte, a vad�szat titokzatos oltalmaz�j�nak tekintett�k.

Rajzok, festm�nyek

Barlangokban, szikl�kon is tal�ltak rajzokat, elterjed�si ter�let�k Andal�zi�t�l eg�szen a Bajk�l-t�ig terjedt, a legs�r�bben a jelenlegi Franciaorsz�g �s Spanyolorsz�g ter�let�n fordulnak el�. Magyarorsz�gon Szeleta telep�l�sen tal�ltak barlangrajzot. A fest�, aki eredetileg var�zsl� is volt, az alap reped�seire f�ldb�l �s zs�rb�l, mint k�t�anyagb�l k�sz�lt fest�kkel festett.

Lascaux-i barlang

A k�pek �ltal�ban olyan �llatokat �br�zolnak, amelyekre az �skor embere vad�szott. Ezek az �llatok gyakran csoportosan, sebes�lten vagy elpuszultan jelennek meg, f�leg b�l�nyek, orrszarv�ak, mamutok, �stulkok �s lovak, legyakrabban pedig r�nszarvasok. A k�pek a form�k �s mozdulatok alapos megfigyel�s�r�l tan�skodnak. A spanyolorsz�gi Altamira-barlang egyik helys�g�nek mennyezet�n kb. harminc b�l�nyt festettek le. Az �llat erej�t, harciass�g�t massz�v, sz�les nyaka fejezi ki. Azzal, hogy a sz�lek barna kont�rja �s a bels� r�szek v�r�se, a s�t�t �s vil�gos sz�nek v�ltakoznak, a m�v�sznek siker�lt elk�l�n�tenie egym�st�l a n�z�h�z k�zelebb �s t�volabb es� r�szeket, �s sejtetnie az �llatok nagys�g�t is. Ezek a festm�nyek az ember fennmarad�s��rt val� k�zdelm�t fejezik ki. Az�rt festette le az �llatokat, mert azt gondolta, hogy �gy befoly�solhatja �ket. A leg�sibb rajzokon kimagasl� szerepe van a k�znek. Ezek nem annyira �br�zol�sok, hanem lenyomatok agyagban. Olykor a k�z k�rvonalait s�t�t fest�kkel is megh�zt�k.

Csontrajzaian vastagabb vagy v�konyabb lend�letes vonalakkal k�l�nb�z� �llatok kont�rjait �br�zolta, hatty�t, k�gy�t, nyulat is rajzolt. Az �llat�br�zol�sok nem nagyon f�ggnek �ssze egym�ssal �s a t�rrel. Az �sember nem volt arra k�pes, hogy egyidej�leg k�t vagy h�rom t�rgyat �rz�keljen. Az �llatalakokat �l�nken elk�pzelete, de ha �jat alkotott, nem vette figyelembe azokat a rajzokat, melyek m�r ott voltak a barlang fal�n. Hi�nyzott bel�l�k az a k�pess�g, ami a fest�szetben a kompoz�ci� alapja. A G�zl�n �thalad� szarvasok n�ven ismert, csontba karcolt rajz is h�res. Nyilv�n a kis fel�let k�nyszer�tette a m�v�szt arra, hogy az agancsos szarvas �br�j�t k�zel vigye az el�l halad� �llathoz. Annak �rz�keltet�s�re, hogy az eg�sz jelenet a v�zben j�tsz�dik le, �ri�si halakat rajzolt.

Az �sember megfigyel�k�pess�ge fel�lm�lhatatlan volt. Nemcsak egyes �llatok k�rvonalait, hanem tovasuhan� mozdulataikat is �br�zolta. Felt�n�, hogy egyes karcolatokon az �llatoknak nem k�t p�r l�buk van, hanem j�val t�bb, mint ahogy sokkal k�s�bb a keleti k�lt�k hatl�b�nak nevezik a lovakat. Egy vidra �br�zol�s�n�l megmutatja gyomr�nak eg�sz tartalm�t, azt a sok halat, melyet a fal�nk �llat elnyelt.

A neolitikum m�v�szete

Az i.e. 10. �vezredben, a j�gkorszak ut�n, a jobb �ghajlati felet�telekkel megv�ltozott az �sember k�rnyezete is. Megkezd�d�tt a neolitikum, vagyis az �jk�kor. A gy�jt�get� �letform�t felv�ltotta az �llatteny�szt�s �s a f�ldm�vel�s, �s ezel egy�tt a letelepedett �letm�d. Ekkor alakult ki az agyagm�vess�g. A neolitikum kult�r�ja a ker�mi�n alapszik. Ilyen pl. a magyarorsz�gi k�r�si-, b�kki-, �s tiszai kult�ra.

Agyagt�rgyak

Az agyagt�rgyakat k�zzel form�zt�k, de �gy, fazekaskorong n�lk�l is nagyon v�ltozatos alak�ak keletkeztek. A kultikus �s a halotti szertart�sokhoz haszn�lt t�rgyak igen v�kony fal�ak. Az ed�nyek d�sze �ltal�ban geometrikus, egyenes vonalakb�l �ll� alakzat pl. h�romsz�g, rombusz, spir�l, vagy farkasfog alak�. A d�sz�t�s technik�ja lehetett sz�nez�s, pontoz�s, bekarcol�s, ujjal benyomkod�s. A bekarcolt d�sz�t�elemhez n�ha feh�r fest�k is j�rult, ami kiemelte a mint�t az ed�ny s�t�t h�tter�b�l.

Szobr�szat

E kor szobr�szata igen jelent�s a Duna ment�n, �s a Balk�non, az �l� istenany�t �br�zolj�k, kifejez�stelen arccal, jellegtelen fejjel. A szobrok is egys�ges st�lusjegyeket viselnek magukon, �s nagyban k�l�nb�znek a paleolitikum m�v�szet�t�l. Az alakok stiliz�ltak �s szinte m�retani �br�zol�s�ak. A term�szet geometrikus d�sz�t�elemekben jut kifejez�sre. Az �jk�kori szobrok legt�bbike agyagb�l k�sz�lt, a bekarcolt mint�k pedik ruh�kat, �kszereket vagy tetov�l�st �br�zolnak.

F�mkorszakok

A r�zkor, a bronzkor, �s a vaskor idej�n betet�z�d�tt az a folyamat, amely m�r a neolitikumban elkezd�d�tt, �s amely a term�szetes form�kt�l val� elt�volod�ssal j�rt. A m�v�szet csaknem teljesen absztraktt� v�lt, csak jelekre �s szimb�lumokra korl�toz�dott. Kialakult a geometrikus st�lus, �s minden m�st kiszor�tott az agyaged�nyek, �kszerek, fegyverek �s harci felszerel�sek d�sz�t�sein. A f�mm�vess�g megjelen�se egyre jobban h�tt�rbe szor�totta a term�kenys�g istenanyj�nak im�d�s�t, �s a hely�be a napkultusz l�pett. A v�sett d�sz�t�sek a Nap szimb�lumai.

�p�t�szet

Az ebb�l az id�b�l sz�rmaz�, hatalmas �p�tm�nyek a megalit (�g�r�g: „nagy k�”) nevet kapt�k, mert nagy faragatlan k�t�mb�kb�l �s k�vekb�l k�sz�ltek. �ltal�ban s�reml�kek vagy kultikus �p�tm�nyek lehettek, de val�di rendeltet�s�k nem ismert. Megtal�lhat�k szinte a vil�g minden t�j�n, de Angli�ban �s Franciaorsz�gban akad bel�l�k a legt�bb. A megalit eml�kek k�z� tartoznak a menhirek, dolmenek �s az �sszetettebb k��p�tm�nyek.

Menhirek

A menhirek, a f�gg�legesen fel�ll�tott k�vek szoros kapcsolatban voltak a temetkez�sekkel, de nem tekinthet�k s�reml�keknek. Lehets�ges, hogy volt valamilyen �br�zol� jelent�s�g�k is, szimb�likus jelek voltak, melyekben az embernek csak egyetlen jegye fejez�dik ki: f�gg�leges testtart�sa, mely megk�l�nb�zteti az �llatt�l.

Dolmenek

A dolmenek legt�bbsz�r k�t f�gg�legesen fel�ll�tott k�b�l �llnak, egy r�juk fektetett sz�les k�lappal. N�ha a dolment mind a n�gy oldal�n k�lapok z�rj�k le, s�rhalmot is emelhetnek f�l�. A dolmen az �p�t�szet t�rt�net�ben jelent�s �llom�s volt. Ekkor jutott od�ig az ember, hogy anyag feltornyoz�s�val teret hat�roljon el. A dolmen bels� tere volt az �s lelk�nek titokzatos tart�zkod�si helye, s gyakran a falakba v�gott kis kerek ny�l�sokkal �sszek�ttet�st teremtettek a bels� t�r �s a k�lvil�g k�z�tt. Ebb�l az ember sz�m�ra megk�zel�thetetlen szent�lyb�l alakult ki az enteri�r.

�sszetett k��p�tm�nyek

Stonehenge

A szakirodalom ezeket a sok k�t�mbb�l kialak�tott, jellemz�en k�r alak� megalit �p�tm�nyeket n�ha a cromlech sz�val jel�li. (M�skor viszont az egyszer� dolmeneket nevezik cromlecheknek.)

Az egyenletes t�vols�gban fel�ll�tott hatalmas k�vek k�z�tt vonultak el az �s�k tisztelet�re rendezett szertart�sok fel� halad� k�rmenetek. Az �p�t�szet itt a kultikus cselekedetek szolg�lat�ban �llt. A legismertebb �sszetett megalit �p�tm�ny az angliai Salisbury k�zel�ben tal�lhat� Stonehenge. Durv�n megmunk�lt, n�gysz�gletes k�sz�lakat l�tunk itt, melyek fed�lappal val� lez�r�s�t mesterien oldott�k meg. Az �p�tm�ny k�zep�n olt�r �llt, melyet mer�legesen fel�ll�tott �s durva fed�lapokkal lez�rt k�t�mb�k vettek k�r�l. Ezek v�d�ker�t�st alkottak. A Nap, a nap�jegyenl�s�g idej�n �thtolt a ker�t�sen �s megvil�g�totta az olt�rt, a term�kenys�g �s az �j�v szimb�luma volt.

Zene

Valamennyi m�v�szeti �g k�z�l a zene �s a t�nc az, aminek kezdeteir�l a legkevesebbet tudunk. A zene fejl�d�se az �nekl�ssel kezd�d�tt. A r�gm�lt kult�r�kban val�sz�n�leg szorosan �sszetartozott a sz�veg �s a dallam. Az �skori ember a dalokat az emberi hang k�z�ps� fekv�s�ben, m�rs�kelt hanger�vel adhatta el�. A ritmusnak f� szerepe lehetett, �nekeit feltehet�en l�bdobog�ssal �s tapsol�ssal k�s�rte. Ezt k�s�bb a dobok �s cseng�k, vagyis a legegyszer�bb hangszerek v�ltott�k fel. Egy-egy ter�let �nekes �s hangszeres st�lusa nemigen keveredett egym�ssal. A t�bbsz�lam�s�g kialakul�sa sok�ig tartott, az �si zene val�sz�n�leg ismerte a heterof�ni�t, melynek jellegzetess�ge, hogy ugyanazt a dallamot egy kis elt�r�ssel adj�k �jra �s �jra el�. M�s kutat�k te�ri�i szerint a kezdetleges hangszeres zene ugyanolyan r�gi m�ltra tekint vissza, mint az �nekl�s. A korai eszk�zhaszn�lattal egyid�ben az eszk�z�kkel val� tudatos hangkelt�s is elkezd�dhetett.

Forr�s: http://wikipedia.hu